Az albertfalvi templom 3 hajóból áll, a középen lévő főoltár jobb és bal oldalán a Jézus Szíve és a Nagyboldogasszony oltár található. A mellékhajók végénél a GYÓNTATÓSZÉKEK találhatók: ez a bűnbánat szentségének színhelye, ahol bűneinket megvallva kiengesztelődünk Istennel, hogy majd megtisztult lélekkel találkozhassunk Jézus Krisztussal a szentmisében. A gyónás az Isten kiengesztelésére és nem a gyóntató atyák személyének szól.

  Húsvét szombatjának éjjelén, a fényünnepély kezdetén az új húsvéti gyertyát a megszentelt tűzből meggyújtja és fényéből mind többen részesednek, míg végül Krisztus feltámadását teljes fényözönben ünnepelhetjük. A gyertyára annak megáldásakor a pap a görög alfa és ómega betűket rajzolja, hiszen Jézus a világ világossága, Ő a kezdet és a vég, öt szent sebére emlékezve tömjénszemeket szúr a kereszt jelébe.

  A magyarok első szent királya, István 1038-ban, egyetlen fia elvesztése (1031) miatt a korona és az egész ország jövőjét a Szűzanyára bízta, mintegy felajánlva az egész magyar népet neki (augusztus 15.-én), így lett ő nekünk a Patrona Hungariae (Magyarország Patrónája), és most is közbenjár értünk az Istennél. A májusi litániák és az októberi rózsafüzérek Máriát dicsérik. 

  Jézus Szíve a legszentebb szív, amely érettünk meghalt a keresztfán. Pünkösd 2. vasárnapja utáni pénteken és minden hó első péntekén emlékezünk meg róla. A húsvéti időszakban a szent sírban fekvő halott Krisztus szimbolikus helye itt van, de harmadnapon feltámadt, et resurrexit tertia die. 

  A szentek, védőszentek és angyalok és őrangyalok közbenjárnak (intercedit) érettünk az Istennél. Őket nem imádjuk, csak Istent, de kérhetjük őket, hogy legyenek szószólóink a Mindenhatónál. 

  Mikhael jelentése: "Ki olyan, mint az Isten?". A templom titulusa, azaz címe róla van elnevezve (Szent Mihály plébánia), neve napja - szeptember 29 -, egyben templomunk búcsú ünnepe. A főoltár mögött a szentélyben egy fohász szól hozzá, amit angyalok kara tart a magasba. Egyik kezében kardot tart, szimbolizálva, hogy velünk van az élet küzdelmeiben, a másik kezében pedig az Oltáriszentséget. Ez az 1. misekánon szövegére utal, amelyben azért imádkozik a pap, hogy "szent angyalod vigye áldozatunkat mennyei oltárodra, isteni Felséged színe elé".
 Az angyalok tisztelete a biblikus megalapozottság folytán ma is időszerű.

  Szent Józsefről keveset szólnak az evangéliumok, Jézus édesapja egyszerű ácsmester, aki kezében tartja szerszámát, a gyalut és másik kezében fiát tartja.
  Az édesapák védőszentjét március 19-én ünnepeljük. A munkás Szent József ünnepe május 1-én van. 

  Egész kisgyermek korától fogva szerzetesnek készült. 14 évesen lépett be a karmelita rendbe. Legfőbb célja az volt, hogy lelkeket mentsen. Egyszer imádkozott egy halálra ítélt gyilkos megtéréséért és imája meghallgatásra talált. Egész életében küszködött a lelki szárazsággal és hitellenes kísértésekkel, de mindig legyőzte őket. "Kis útja" lényege, hogy nem csinál semmi rendkívülit, csak megéli a kereszténységet. Súlyos tüdőbetegséget kapott, ami miatt végül már áldozni sem tudott, ez különösen bántotta. A feszületet átkulcsolva feküdt betegágyán. Egy alkalommal rózsát hoztak neki, amelyet szirmaira tépett és azokat az Úr sebeire helyezte tisztelete jeléül. Ezért feszülettel és rózsával ábrázolják.

  A ferences szerzetest mindig a kis Jézussal a karjában ábrázolják. A legendák, a számos csoda mellett, pl. rablók megtéréséről, vagy a halaknak való prédikációiról írnak. A nép imáiban foglalja, ha valami lehetetlenséget kell megoldani. Nyelvét a páduai ferences templomban őrzik, ahol csodálatos prédikációkat hallhatott a nép a lángszavú szónoktól, Isten igéjének szócsöve volt. Június 13-án tartjuk ünnepét.