Az Egyház és egyházközségünk anyagi támogatása   Épületeink fenntartására, felújítására, alkalmazottaink fizetésére és programjaink finanszírozására szükségünk van Híveink nagylelkű adományaira. 1.) Egyházközségi Hozzájárulás ("egyházi adó")   A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezése szerint a jövedelem 1%-a. Ezt (szemben pl. Németországgal) nem az APEH szedi be, felajánlása és a konkrét összeg megállapítása önkéntes. Nem igaz, hogy aki nem fizet hozzájárulást, azt nem esketjük meg, vagy hozzátartozóját nem temetjük el.   Tapasztalataink szerint sajnos elsősorban a "szegény asszonyok két fillérje" (vö. Mk 12, 42-44) adja az egyházi adóból származó jövedelmeket, a tehetősebbek és a fiatalok, illetve akik nem járnak rendszeresen templomba, nem tartják fontosnak Egyházuk anyagi támogatását. Olyanok is vannak már, akik nem is hallottak erről a kötelezettségről. Ezt hirdetni a papoknak is kellemetlen, hiszen az állami adóprés is egyre szorosabb. A megszorítások azonban plébániánkat is egyre kíméletlenebbül sújtják, ezért egyre kevésbé lehetünk szégyenlősek.   Az Egyház számára adott adományok az adóalapból leírhatók. Kérésre erről a következő év január 1-ig igazolást küldünk, amihez szükség lesz az adakozó adóazonosító jelére. Nagyobb összegnél komoly összeget takaríthat meg az adózó is, miközben adománya jó célt szolgál. 2.) Perselypénz (nyilvános gyűjtés a miséken)   Az egyházi adó mellett minden vasárnap perselyezünk. Ezek általában az egyházközség céljaira mennek, kivéve az évi öt célgyűjtést: katolikus iskolák, karitász, missziók, Péter-fillérek, szentföldi keresztények. Ezek bevételét továbbítjuk a Főegyházmegyének, amely szétosztja, illetve továbbküldi Rómába. Előfordulnak még rendkívüli gyűjtések egy-egy természeti katasztrófa esetén, vagy akár a plébánia bizonyos szükséghelyzetében is. 3.) Állóperselyek   A Szt. Antal-perselybe a szegények számára szóló adományainkat tegyük. Ennek egy része központi célokra (egyházmegyei karitász, papnevelés) megy, más része közvetlenül a mi karitászunknak. A többi perselybe tett adomány általános célú. Kérjük, ne a fölösleges aprópénzt dobálják a perselybe! 20 forintot is hálásan megköszönünk, de - ha lehet - ne tíz darab kétforintos érmében tegye be! 4.) Stólapénz   A misékért, temetésért, házasságkötésért adott adomány egy része a papot, kántort, sekrestyést illeti, más része a templomot. 5.) 1%   A személyi jövedelemadó (SZJA) 1%-a felajánlható valamelyik egyház számára. A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011. Kérjük akkor is bejelölni, ha nincs elégséges jövedelmünk az 1% felajánlásához, mivel a kiegészítő támogatások megállapításánál az is számít, hogy hányan rendelkeztek a Magyar Katolikus Egyház támogatásáról. Ebből az összegből egyházközségünk közvetlenül nem részesül, de szükség esetén támogatást kaphatunk a Főegyházmegyétől, amelyet ebből az összegből utalnak ki. 6.) Plébániához kapcsolódó alapítványok   Szorosan a plébániához kapcsolódó alapítvány jelenleg nincs. A három alapítvány, amelyet szoktunk hirdetni, iskolánkba járó diákjainkat, illetve a plébániánk területén élő szellemi sérülteket támogatja. Részletek, adószámok >>>   Plébániánk számlaszáma: 11102106 19819442 36000001 Csekk a templom bejáratánál található, vagy a plébánián kérhető.

fel    vissza

Kérdések és válaszok az Egyház anyagi ügyeivel kapcsolatban   Minden jószándékú érdeklődőnek, hogy tudjon helyes választ adni az egyházellenesek kötözködéseire de azoknak is, akiknek egyetlen szándéka más zsebében, főleg a papok zsebében kotorászni. Igaz-e, hogy a Magyar Katolikus Egyháznak nagy vagyona van, főleg a rendszerváltás óta gyűjtött össze sok pénzt?   Igaz is, meg nem is. A feudalizmusban az Egyháznak valóban nagy vagyona volt, földbirtokait azonban legkésőbb 1948-ig mind elvették. A kapitalizmus elterjedésével az Egyház már nem tudott lépést tartani, viszonylag kevés vállalkozása lett. A szovjet megszállással ezeket is elvették. Ugyanígy iskoláinkat és úgyszólván minden épületünket. A rendszerváltáskor az iskolák, kórházak és szociális intézmények egy részét visszakaptuk, a földet és a vállalkozásainkat nem. Ezek a "vagyontárgyak", valamint a templomok tehát pénzt nem termelnek, el nem adhatók, de fenntartásuk annál többe kerül. A katolikus iskolák diákjai pedig felnőtt korukban az egész országért fognak dolgozni, nemcsak az Egyházért; a kórházakba és szociális intézményekbe pedig a nem katolikusokat is felveszik.   A kiegészítő támogatást (csúsztatással hitéleti támogatás) a vissza nem kapott vagyontárgyak fejében, tehát teljesen jogosan kapjuk. Szükséges lenne pénzt gyűjteni, tőkét képezni, amiből az Egyház el tudja magát tartani, de hazugság, hogy ez eddig sikerült volna. Az Egyháznak azért most is vannak vállalkozásai, nem? Ezeket nem is nagyon ellenőrzi az APEH...   Egyes plébániák kétségbeesetten próbálják kiegészíteni bevételeiket urnatemető üzemeltetésével, sőt új templomot képtelenség is lenne urnatemető nélkül felépíteni. Természetesen ezek a "vállalkozások" is fizetnek ÁFÁ-t, működését ellenőrzi az egyházmegye és az APEH (meg minden más illetékes hatóság) is. Szoktak a plébánián számlát adni a szolgáltatások ellenértékéről?   A plébánia nem ÁFA-alany, számlát nem adhat, kivéve ha vállalkozik. A profitcélú szolgáltatások ellenértékéről kivétel nélkül mindig ad számlát. Egyéb "szolgáltatások"-ért (értsd: szentségek, szentelmények) adott adományokról nyugtát adunk. Lustaság ezzel kapcsolatban előfordul, de tekintve, hogy az adomány nem adóköteles, ezzel legalább az államot nem károsítja meg senki. Egyáltalán miért kérnek a szentségek, szentelmények kiszolgáltatásáért pénzt? Jézus azt mondta, hogy "Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!" (Mt 10, 8)   A keresztelésnek, bérmálásnak, gyónásnak, szentáldozásnak, betegek kenetének nincs stóladíja. Egyedül az esküvőért, temetésért kérünk pénzt. Pedig pl. a keresztéléskor gyertyát, emléklapot, néhány helyen kis ruhát is adnak, a templomot fűteni, világítani, virágokkal díszíteni kell, stb. Nem akarok szőrszálhasogató lenni, de még az ostya se ingyen van. Márpedig Istennek hála, egy vasárnapi misén 100-150 áldozó van.   Ami pedig az esküvőt, temetést illeti, itt sem kötelező adomány adni. Aki azt mondja, hogy nem tudja kifizetni, attól sem tagadjuk meg sem a temetést, sem az esküvőt.   Jó lenne, ha nem kellene pénzt kérni ezekért sem, de ehhez egy sokkal egyháziasabb, az Egyház támogatását komolyabban vevő gondolkodásra lenne szükség. Templomba a katolikusok jó, ha 10%-a jár, de esküvőt, temetést jóval többen kérnek, olyanok is, akik már évtizedek óta nem voltak templomban! Igaz-e, hogy a papok nem fizetnek sem adót, sem TB-járulékot, sem nyugdíjjárulékot?   Részben igaz. Az alapfizetésünket az egyházközségtől kapjuk, amelyet az a perselypénzből, tehát adományból fizet ki. Ezek után furcsa is lenne adót fizetni. A misékért és az előbb említett szertartásokért szintén adományokat adnak, ezért ezekből sem fizetünk adót. A hitoktatásért kapott pénz viszont adózott jövedelem, mint bárki másé. Emellett papoknak nem lehet sem "másodállása", sem vállalkozása. És természetesen minden vásárláskor megfizetjük az ÁFÁ-t, a kamatadót, stb.   A TB-járulékot a Püspöki Kar fizeti minden pap után, nyugdíjjárulékot pedig a Főegyházmegyének fizetnek, azonos rátával, mint más dolgozó az államnak. Nyugdíjat is az egyházmegyétől kapnak, 75 éves korunk után. Azért a papok csak jobban élnek, mint az átlagember, nem?   A budapesti papok biztosan. Nem is állítja senki az ellenkezőjét. Más felsőfokú végzettségű, vezető állásban dolgozó emberhez hasonlítva már nem egyértelmű az előnyük. Vidéken pedig a papok sem élnek olyan jól, bár a különbség lassanként csökken. Hasznos link: Katolikus Lexikon egyházi adó szócikke

fel    vissza