Mahunka Imre
Albertfalván született a császári és királyi udvari bútorszállító, aki lehetővé tette templomunk megépítését.

1861-ben született Albertfalván
, az akkor még egy utcából álló település Budához közelebbi felén. Édesapja Mahunka Alajos 1826-ban született, s 1891-ben az a tisztesség érte, hogy bírónak választották az albertfalvi községházán.

Akkoriban Albertfalva az asztalosok fellegvára volt, így a fiatal Imre az elemi iskola elvégzése után mi mást is csinálhatott, mint hogy kitanulta az asztalos mesterséget. A tudásszomjas, tehetséges ifjú felszabadulva 1883-ban vándorútra kelt. Négy évig Párizsban, másfél évig Londonban, majd két évig Münchenben volt és mindenütt a legelőkelőbb asztalos cégeknél dolgozott. Itt tapasztalta meg azt a különbséget, ami a hazai céhes bútorkészítés és a korszerű ipari bútorgyártás között megmutatkozott. A Kiegyezés után a mindinkább polgárosodó főváros lakberendezési igényeit már egyre nehezebben elégítették ki a kis kézművesműhelyek. Külhonból hazatérve Pesten, a Rigó utcában telepedett le és azonnal önállósította magát. Idegenben szerzett tapasztalatait – mint jó pedagógus érzékkel megáldott kitűnő iparos – éveken át az iparoktatásban hasznosította miniszteri biztosként.

Az 1901-ben megjelent Iparművészeti Közlöny már mint kiváló, elismert bútorkészítőt említi, külön kiemelve a Mahunka bútorok magas színvonalát. Mahunka Imre a Párizsi Világkiállításon érmet kapott és ezzel a legelismertebb bútorkészítők közé emelkedett, valamint elnyerte a császári és királyi udvari szállító kitüntető címet.

Egyedül a bútorgyártás azonban nem elégítette ki és idővel egyre többet foglalkozott a politikával is. A Nemzetgyűlésben a XVIII. Választókerületet képviselte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. Pénzügyi tapasztalatait ismerték el azzal, hogy a gazdasági bizottság tagjának választották, de a naplóbíráló és a számvizsgáló bizottság elnökeként is dolgozott. Képviselőtársai lelkiismeretes, pontos, a törvényt és törvényességet maximálisan tisztelő, mindenkihez, így magával szemben is maximálisan igényes politikusnak tartották.

1884-ben kötött házasságot Kovács Adéllal, házasságukból nagy szomorúságukra gyermek nem született. Mély vallásosságát és a katolikus vallás iránti elkötelezettségét mutatja, hogy végrendelete szerint az utána maradt 65 800 pengőt (örökségének 58%-át) szeretett szülőfalujának, Albertfalvának ajánlotta katolikus templom építésére. Ezzel szinte teljes egészében egymaga finanszírozta a költségeket.

Hatvankét éves korában, 1923-ban távozott az élők sorából. Sírboltja a Kerepesi úti sírkertben található bizony igen elhanyagolt állapotban.
 

Sümegh László az Egyházközségi Levél 2006 búcsújára megjelent cikke alapján

 
 Mahunka Imre emléktáblája Albertfalván a Mahunka téren (volt Sáfrány tér) áll. A Szt. Mihály-napi búcsú keretében minden évben meg szoktuk koszorúzni.
koszorúzási beszéd 2008
koszorúzási beszéd 2009
 
A Mahunka család sírja
a Kerepesi úti temető 26-1-1 parcellájában. Sződy Szilárd szobrász alkotása. (Fotó: Éva)
fell    vissza


Méltó helyen Albertfalva jótevőjének szobra
 

2010. november 10-én délután ünnepélyesen eljött az igazság pillanata Albertfalván, amikor a több, mint fél évszázadon át méltatlanul elhallgatott és elfelejtett Mahunka Imre és felesége emléke felragyogott szobruk rég várt felavatásának közönsége előtt. Lélekemelő látvány volt megpillantani a Kisfaludi Strobl Zsigmond által közel 80 éve készített szobrukat, amely most méltó helyére került a róluk elnevezett téren, és ahonnan ma is mosolygó tekintetük árad mindannyiunkra, példát adva szorgalomból, becsületességből és vallásos hazafiságból. Az 1923-ban elhunyt Mahunka Imre Európa-hírű magyar bútorgyáros, királyi bútorszállító és nemzetgyűlési képviselő volt, temérdek jót tett szűkebb pátriánk és egész Magyarország javára. Vagyonának közel 60 százalékát adományozta a szép modern albertfalvi Szent Mihály templom felépítésére, amely végül 1941-ben kerülhetett felszentelésre.
A szoboravatáson Dr. Hoffmann Tamás polgármester úr mondott megnyitó beszédet, majd Dr. Máté Róbert főorvos úr - aki a szobor méltó helyre hozatalát indítványozta - ismertette a házaspár életútját, végül Dr. Verbényi István protonotárius kanonok úr Mahunka Imre albertfalvi egyházközségben betöltött szerepére tekintett vissza és felidézte azt a tiszteletet, amellyel a plébánia hívei azóta sem feledkeznek meg adózni emlékének.
A szoboravatást a Weiner Leó Zeneiskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak versmondása és énekkari szereplése tette még ünnepélyesebbé. Az ünnepséget a Petőfi Iskola nagytermében álló fogadás zárta.
 

Kesselyák Péter

2010. novemberében Albertfalvára került Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra, amely Mahunka Imrét és feleségét, Kovács Adélt ábrázolja.

fotók a szoboravatásról >>>
 
fel    vissza


Mahunka Imre a bútorgyáros
 

A Magyar Iparművészet folyóirat 1901. január-márciusi számában több Mahunka készítette bútor látható.
Mahunka bútorok >>>
 

 

 
 
fel    vissza

Clicky Web Analytics