Albertfalvi családos közösségek Óbudaváron 2008       Az albertfalvi családosok tábora idén Óbudavárra zarándokolt. Sokan ültek kocsiba május elsején és indultak a Balaton felé. A hosszú sorok Székesfehérvár közelében ritkultak csak. Különösebben nem érdekelt minket ez az őrület, mivel rászántuk az időt valami sokkal fontosabbra, mint üdülés, pihenés vagy szórakozás… bár a minőségi időtöltés alternatívája május elsején mindenkinek mást jelent.   A 80-as években szinte kötelező program volt ezen a napon majálisra menni, kolbász, mustár, kenyér, cirkuszi játékok és miután más példát nem igen láttak az emberek, ma is ezt teszik. Csenge lányom meg már csak a " pingvinezést " (piknikezést) tartja számon, bár annak sincs sok értelme, de kész fogalomkört épített már köré és most is a közösség összes gyereke vágyakozott, hogy a Balatont lássa és egyben meg is fürödjék. No erre nem került sor hála az égnek, de egy fagyizással Zánkán ezt a tiszteletkört is megfutottuk.   A gondolatsort folytatva a minőségi időtöltést, mint alternatívát a Káli medence szélén lévő kb. 60 fős lélekszámú völgybéli falucskában ajándékba kaptuk. Legfőképp veletek, mint hasonló gondolkodású vallásos családokkal és szinte a természet ölén egy lelkiségi mozgalom értékes tartalmával. Schönstatt ajándékaival több volt, mint amit elképzeltünk.   Külön kegyelem volt, hogy először tudtak összeismerkedni a városmisszió kapcsán megalakult új családos közösség tagjai és a második albertfalvi családos csapat. Mint máskor is igen gyakran, kiderült hogy szegről-végről, de mindenki ismer tulajdonképpen mindenkit, mert az iskola, az óvoda és a templom közössége egy, a szálak ide futnak be, mint valami legmodernebb számítógépközpontba. Dicséretre méltó, hogy egységes arculatot tudtunk felmutatni az előadó család felé is. Köszönet Évinek és Istvánnak, hogy a szíves vendéglátást megszervezte előadókkal, felvigyázókkal. Érdekes témák hangzottak el a családi boldogságról és a házaspárok önnevelésével kapcsolatban - örülünk, hogy mindenki megszólalt. Jó volt látni, hogy a házaspárok egy kicsit kilépve a mindennapi verkliből egymás felé fordultak, egy-egy jó szó, vagy cirógatás, önvizsgálat, bocsánat is elhangzott. No és ne felejtkezzünk meg a közös mosogatásról sem, hiszen most kellett rádöbbennünk milyen jó volt együtt mosogatni Ádámékkal…   A családok keresztútja nagyon egyedi, a mozgalom magyarországi egyéni arculatát mutatta meg. Igazán megtisztelő volt, hogy lekaszálták az útvonal magas füvét miattunk, mai szóval király volt. A csaknem 3 éve elkészült képek, táblák, tanösvények, a sétányok padjai sértetlenek (reméljük így is marad), nincs értelmetlen vandalizmus és környezetszennyező szemetelés sem. Reméljük importálódott a németországi szemlélet és mentalitás a tisztaság és környezetszeretet iránt és kezdik az emberek személy szerint is fontosnak érezni ezt a mindennapi életben. Tiszta környezet, tiszta gondolatokat szül és a világot is rendezettebbnek látjuk és ez csak egy apróság a sok figyelmesség mellett amit kaptunk a táborban. Ezen gondolatok mellé gondolom még számos emlék maradt bennetek a közös együttlétről (amiről mások is fognak írni) és amit tovább lehet adni azon családoknak, akik még nem voltak hasonló helyen és bátran megfogalmazhatjuk mindenki nevében hogy máskor is, még többen legyünk együtt bátran hagyatkozva az isteni gondviselésre, mert Mária gyermekei nem veszhetnek el: kisdedével Szűz Anyánk, szent áldását adja ránk! Ámen .   Szeretettel és köszönettel:  Kitty -- András 2008. május 1-3., Óbudavár     Óbudavár a Kentenich atya alapította Schönstatt mozgalom magyarországi központja.  www.schoenstatt.hu

fel    vissza