Az Albert Herceg Díj 2008. évi adományozottja, Búza Barna szobrászművész laudációja
Az Albertfalvi Keresztény Társaskör ebben az évben egyhangúlag Búza Barna szobrászművésznek ítélte oda az Albertfalva névadójáról elnevezett Albert Herceg Díjat a Szent Mihály plébániatemplom kiemelkedő művészeti értékekkel való gyarapításáért.

Búza Barna 1910-ben született művészi ihletésű családból, édesapja tagja volt a nagybányai festőiskolának és ő indította el fiát a művészi pálya felé. 
Már a Képzőművészeti Főiskola elvégzése alatt különböző díjakat nyert, majd 1935-36-ban római ösztöndíjat kapott. Szoboralkotásai rangos hazai és nemzetközi kiállításokon kerültek bemutatásra, három szobrát az olaszországi Modern Művészetek Galériája vásárolta meg. Műveivel részt vett az 1937. évi Velencei Biennálén és itthon még abban az évben megkapta a Zala György érmet. 1944-ben büntető századba sorolták a katonaságnál, majd a háború után Ausztriából hazatérve politikai üldözöttként nehéz időket élt meg, műtermét elvették. 
Több év elteltével folytathatta csak újból művészi pályafutását. Jelentős munkát végzett a Művészeti Alap megszervezésében. Rekonstruálta a Budavári Mátyás-templom előtti téren a Szentháromság szobor alakjait. Neves történelmi és közéleti személyiségeinkről készített szobrai díszítik számos hazai település köztereit. Szakrális munkái közül kiemelkedik a székesfehérvári Prohászka bazilikában a Jó Pásztor főoltár-szobor és a sümegi ferences kegytemplom keresztútja. 
Nem kevésbé kiemelkedő alkotása az albertfalvi plébániatemplom számára 1952-ben készült és messze földön híres Szent Mihály szobor, amelyet regényes körülmények között, az akkori politikai éberség elől rejtve sikerült megalkotnia. Ez a csodálatosan szép szobor mára Albertfalva jelképévé és büszkeségévé vált. Ugyancsak hálával tartozunk Búza Barnának a templom bejárati homlokzatán található Golgota szoborcsoport megtervezéséért. Ahogy Shvoy püspök úr mondta a Szent Mihály szobor avatásakor: a művészi alkotások teszik a templomokat az Örökkévalóság házaivá. A hívők és papok az idő múlásával cserélődnek, de a művészek alkotásai biztosítják bennük az állandóságot, ezek hívják fel egymás utáni nemzedékek figyelmet az örök lét maradandó értékeire. Ezért mondunk mi is hálás szívvel köszönetet a 98 éves Búza Barnának, Isten áldását kérve gazdag életművére. 
Pályafutását fémjelzi, hogy 1970-ben VI. Pál pápa emlékéremmel tüntette ki egy gyönyörű diófa szobráért, majd 1999-ben elnyerte a Magyar Kultúra lovagja kitüntetést, 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság arany érdemrend keresztjét, 2002-ben pedig lovagkeresztjét. Arra is büszkék vagyunk, hogy II. János Pál pápának ajándékozott Pietá-ját Mádl Ferenc köztársasági elnök nyújtotta át a Szentatyának. Ez az alkotása ma a Vatikáni múzeumot gazdagítja. 
Magas kitüntetéseihez szerényen csatlakozva, Albertfalva hívő közösségének háláját és köszönetét ezúton kívánjuk tolmácsolni az Albert Herceg Díj odaítélésével.
 
Budapest, 2008. szeptember 28-án
Az Albertfalvi Keresztény Társaskör vezetősége
 

Búza Barna az Albert herceg díj átadásakor Kellner Dénesnével, az Albertfalvi Keresztény Társaskör elnökhelyettesével
 
A Szent Mihály szobor Búza Barna műtermében.
 
 
könyvajánló
fel    vissza


Búza Barna (1910 - 2010)
 

Életének 100. évében - 2010. okt. 15.-én, szombat hajnalban  - elhunyt Búza Barna többszörösen kitüntetett szobrászművész. Búza Barna rekonstruálta a második világháború után a budavári Mátyás-templom előtti téren álló Szentháromság-szobrot. Számos síremléket, kisplasztikát, több mint száz érmet alkotott. Sarkad város és Józsefváros díszpolgára, a Magyar Kultúra Lovagja volt, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével s 2008-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki. Haláláig aktívan dolgozott, a Százados Úti Művésztelep egyik meghatározó alakja volt. Október végéig még megtekinthető életében megnyílt utolsó kiállítása Sopronban, a Lábas Házban.
 

Búza Barnát, templomunk Szent Mihály szobrának alkotóját és a templom homlokzatán található Golgota tervezőjét 2010. november 4-én a Szabadság téri Hazatérés templomában búcsúztatták. Többen méltatták munkásságát, így dr. Hegedüs Lóránt református püspök, Frajka Félix ferences atya, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Csillag Péter (Molnár-C. Pál unokája), Bende Róbert polgármester és mások.

Temetése 2010. november 6-án Sarkadon, a Kőrösháti temetőben volt. A sarkadi református tiszteletes úr búcsúztatója után sokan méltatták munkásságát, emberi, művészi nagyságát. A ravatalon nem csak ő, hanem felesége hamvai is ott voltak, együtt temették őket. A századik évében elhunyt nagy művészt sokan közéleti személyek, művészek, barátok kísérték utolsó földi útjára. Megható és felemelő volt.

Unokája, Réczey Bálint többeket meghívott egy agapéra, majd utána, közösen nmegtekintettük a városban felállított II. világháborús emlékművet (a hazatérőket váró női alakot) és a római katolikus templom melletti téren a monumentális Szent István mellszobrot. Mindkettőt a város díszpolgára, Búza Barna alkotta.
Mindig emlékezünk rád drága Barna! Nyugodj békében!

Illavszky István
 
 
 
 
Búza Barna temetése és sírja Sarkadon

A fotókat Bánfi Barnabás készítette (nagyobb mérethez kattintson a képekre)
 
 
 
 
 
 
www.albertfalviplebania.hu fel    vissza

Clicky Web Analytics